A célom az, hogy megmutassam, hogy hogyan legyél igazán felszabadult!
A megfelelési kényszertől a felszabadultságig…
Tudom, hogy legbelül érzed, hogy mi az, ami a legjobb számodra!
Tudod, hogy mire van igazán szükséged, viszont annyi minden történik velünk életünk során, olyan sokan akarják eldönteni helyettünk, hogy nekünk mi a jó, miben vagyunk mi tehetségesek és miben nem, hogy egy idő után elveszünk.
Elkezdünk minden másba kapaszkodni. Olyan dolgokat teszünk, amihez abszolút nincs kedvünk – de elvárják tőlünk! Ennek az lesz az eredménye, hogy nem azt az életet éljük , amit szeretnénk!
Hogyan tudod te is elérni azt, hogy felszabadultan éld az életed anélkül, hogy mások elvárásai szerint cselekednél?
Ebben fogok én segíteni neked!
Misszió
Pontosan tudom, hogy milyen nyomasztó érzés az, amikor elvesztél! Amikor azt sem tudod, hogy merre is kellene menned, mert mindenki más eldönti helyetted. Mindenki más jobban tudja, hogy mit kellene csinálnod és hogy hogyan kellene élned az életed?
Sok mindenbe belefogsz, keresed a választ a miértekre, de valahogy sosem kapsz tiszta képet önmagadról.
Én abban tudok segíteni, hogy megmutatom neked, milyen a te természetes működésed. Abban segítek, hogy megértsd, miért csinálod úgy a dolgokat, ahogyan csinálod.
Ha megismered azt az állapotot, amikor te valóban komfortosan tudsz működni, akkor már letetted az alapokat ahhoz, hogy felszabadultan, megfelelési kényszer nélkül éld az életed!
Az én történetem…
Tisztán emlékszem az első napomra az iskolában.
Épp, hogy elmúltam 7 éves, büszkén és izgatottan vártam, hogy kis óvodásból végre nagy iskolás lehessek. Annyira jól akartam csinálni mindent a nap folyamán, hogy a végén már azt is elfelejtettem, hogy milyen házi feladatot kaptunk vagy, hogy egyáltalán mit kell másnapra készíteni.
Kicsengettek! Gyönyörű , napsütéses délután volt, fecsegő gyerekek szaladtak el mellettünk, szebbnél szebb faleveleket szorítottak apró kis tenyerükben, de én csak a miérteket kerestem.
A mai napig látom magam előtt azt, ahogy sétáltunk hazafelé a szüleimmel, akik igazítottan, csillogó szemekkel tették fel nekem a kérdéseket, kíváncsian várva, hogy milyen volt az első napom, én pedig csak arra tudtam gondolni, hogy biztosan elfelejtettem valamit. Biztosan rosszul csináltam meg a feladatokat és a dicsérő piros pontok helyett, fekete pontokkal lesz tele a saját kezűleg becsomagolt kis füzetem.
Éreztél már így?
Lehet, hogy neked is volt már olyan az életedben, hogy valamit nagyon jól akartál csinálni, de pontosan a túlzott megfelelési kényszer miatt nem úgy alakult, ahogyan elképzelted.
Ez volt az a pillanat az életemben, amikor elkezdtem megfigyelni sajtát magamat, és az embereket körülöttem. Elkezdtem kutatni, hogy miért van az, hogy bizonyos helyzetekben 100%-ig bízunk magunkban, és abban, hogy képesek vagyunk megcsinálni valamit, és miért van az, hogy egy következő szituációban pedig abszolút nem?
Mégis mitől függ ez?
Ezek a kérdések indították el bennem azt, hogy elkezdtem különböző dolgokat tanulni. Újra és újra kerestem azt, ami segítség lehet abban, hogy ne megfelelési kényszerből tegyem a dolgokat, hanem megismerve a saját, valódi működésemet, felszabadultan élhessem meg a dolgokat!
Legutóbbi hozzászólások